Ahogy Svamiji már korábban mondta a 3 gúnának részt kell vennie a teremtésben. Azt az időt, amikor most másfél éven keresztül a Shani elve itt lesz, úgy hívják, hogy Maghi Purnima. Maghi hónapja egy különleges hónap, amikor is az emberek egy hónapig a Ganga mellett élnek, böjtölnek, meditálnak, pudzsát végeznek. Aki ott tud lenni, az meg tudja tenni. A Maghi Purnima nagyon különleges időszak. Ez az idő 59 év után jött el újból, és különleges értelemmel bír. Különleges, nem átlagos a telihold. Amikor pedig Sivaratri közeledik és Siva pudzsát végzünk, akkor a Shani pudzsát is el kell végeznünk. Amikor az ember Shani pudzsát végez, akkor szombaton egy Szaturnuszt, vagy egy Shani jelképet elő lehet venni, és fel lehet ajánlani virágot, mustárolajat. Olyan mécsest, vagy gyertyát kell égetni, ami mustárolajjal készült. Szaturnusz a mustármezőn született. A legsötétebb éjszaka ez, és a mustárolajat ajánlják fel neki. Miután ő sötét éjszaka született, ezért az ő színe a teljes fekete, a Szaturnusz színe a fekete. Indiában, amikor a Shani pudzsát végzik, akkor az agyagot, a szobrot feketével festik be és mustárolaj mécsest ajánlanak fel neki. Amikor az ember a mantrát mondja „Om Nama Shivaya…” ez a mantra is nagyon jó, és mondhatjuk a kombinációját „Om Shan shanischraya Naman om Namath Shivaya”. Jó ezt a mantrát ilyenkor énekelni.
Bár a Szaturnusz nagyon nagy változást tud hozni, a változás lehet pozitív és negatív is, de a Szaturnusz erő nagyon erőteljes hatalom, semmi más hatalom nem tud neki ellenállni. A Szaturnusz egy védő is, és különösképpen, amikor Sivaratri közeledik és összekombináljuk a meditációt, a Siva pudzsát a Shani pudzsával, akkor a hatása megduplázódik. A sötét éjszaka a mustármécsessel, amit a Szaturnusz feket színű szobrához ajánlunk – ennek a történetnek nagyon sok jelentése van. A Hold az Oroszlánban van, nagyon különleges Hold. Minden mantra meditáció segíthet most a Sivaratriig. A Szaturnusz és a Siva kombinációjával lehet pudzsázni.
Amikor a teremtés elkezdődött, akkor Siva táncolt. Siva az örökkévaló, önmagát létrehozó legfensőbb lény. A diáknak, a tanulónak tanulnia kell, és a tanítványnak szolgálnia kell. Ez a hozzáállás a szellemi tetthez. És ez alkalommal, ahogy már láttuk is, annyi minden változás történik a világban, nagyon sok a zavarodottság, hogy mi is van. A zavarodottság sok konfliktust és fájdalmat hoz létre.
Beszélgettünk korábban a halálról. A szanjászi koncepciója az, hogy amikor az ember az élete végén van, akkor a szanjásza szellemiségében kell élnie. Ez azt jelenti, hogy a világhoz nemragaszkodásban, és a spirituális energiához való kötődéssel kell élnie. Minden karmikus állapot, ha egymás mellett van párhuzamosan a fény és a sötétség, ez nem baj, nem érdekes, ez így van. Van a telihold, a teliholdat a Nap élteti. A Hold sugárzik, tehát, ha minket az isteni Hold újból energiával lát el, a spirituális isteni Hold, akkor mi is sugárzunk és elmozdítjuk a sötétséget az életünkből és a környékünkből. Tehát semmi sem fekete vagy fehér. Nincs olyan, hogy csak negatív vagy csak pozitív. Nem szabad kettősségben látnunk, sokkal inkább a nemkettősségben kell nézzük a dolgokat, a teljesség szempontjából kell a világra tekintenünk. És bár nagyon sok konfliktus van, de ugyanakkor nagyon sok öröm, áldás is van a világban. Nagyon sok választási lehetőségünk van, és ha van választási lehetőségünk, akkor miért ne válasszuk azt, ami minket boldoggá tesz. Miért választanánk azt, ami minket boldogtalanná tesz?
Tehát semmi kétség, hogy a világ manapság egy nagy zavart állapotban van, az emberek is nagy bajban vannak. Egy Kabír versszak jut Svamiji eszébe. Kabír őrölte a gabonát. A gabonát a kő összezúzta, de egy-két mag a központban kötött ki, ahol meg volt védve. Az egész teremtés őrlődik, a fájdalom és a szenvedés körforgásában élünk, de ilyen a teremtés, nem tudunk semmit se tenni, hogy ezt megváltoztassuk. De valamit tehetünk, ami a mi erőnknek megfelel. Nagyon sok lehetőségünk van, a lehetőségeket viszont meg kell ragadni. A változás persze meg tud történni, amikor a kollektív tudatosság ott van és változni fog. A világ tudatossága meg fog változni, lesz változás, és majd pozitív értékek jönnek elő, pozitív megértés, és együttélés, együttműködés. De ebben a pillanatban az emberek problémát hoznak létre és abba bele is ragadnak. A krízist vagy kollektíven, vagy egyénileg hozzák létre. Először létrehozzuk a krízist, aztán megpróbáljuk megoldani. Rengeteg energia és idő megy el ezzel, a krízis létrehozásával és megoldásával. Azonban, ha nem hozunk létre krízist, problémát, akkor nem kell megoldást sem keresni, mert nincs probléma. A probléma az ember terméke, a nyugtalan elme, ami rengeteg konfliktust és krízist tud létrehozni. A testünkön belül és kívül is a realitás lehet, hogy nem az, amit az ember gondol, de valósággá fog válni, az elme valóságává, és szenvedni fog az ember, és szükségtelenül fog szenvedni. A spiritualitás tanulásának a lényege, hogy spirituális értékeket, pozitív értékeket vezessünk be az életünkbe, és mintegy immunissá váljunk azzal szemben, ami a világban zajlik. Lehetséges, hogy valaki annyira immunis, hogy semmit sem kap el ebből. Valaki viszont annyira sebezhető, hogyha egy kicsikét is ki van téve valaminek, máris hat rá, elkap bármit, ami fertőzés lehet. Szóval, az immunrendszert kell megerősíteni, az elménket is meg kell erősíteni és pozitív értékeket kell hozni az életünkbe. Ez a lényeg, az élet lényege.
Kérdés: Annyi minden negatív hatás van a világon, akkor mi itt a pozitív?
Válasz: Ami nincs a mi hatalmunkban, az nincs, de az embernek van lehetősége keresni a pozitívat, és a pozitívat szeretni. Azzal mindneki egyetért, hogy a világ nagy bajban és zavarodott állapotban van. Lehet látni a politikában, a gazdaságban, a környezet szempontjából, a társadalmi tudatosság szempontjából, hogy egy nagy káosz van. De ki hozta létre ezt a nagy káoszt? A világ, a dolgok, amit emberek kaptunk az egy gyönyörű bolygó volt, és még mindig gyönyörű. De a mi kollektív tettünk, tudatosságunk a világot és a bolygót mássá alakította át és így szenvedhetünk. Amikor szenvedünk, akkor rosszul használjuk fel a lehetőségeinket, semmit nem tisztelünk majd, és a karma törvénye vissza fog ütni. A karma törvénye nagyon erős, senki nem tudja legyőzni. Nem érdekes, hogy valaki milyen ember, a karmát legyőzni csak úgy lehet, ha az ember spirituális, isteni gyakorlatokat végez. Ha isteni gyakorlatokat végzünk, akkor az ember valahogy úgy alakul, hogy immunissá válik, valahogy védelem alatt áll. Ez nagyon fontos. Az embernek emlékeztetnie kell magát, hogy megvan mindene: megvan a bolygó, megvan a mennyországunk, itt van a Földön. A Paradicsomot itt a Földön létre lehet hozni. Ugyanakkor a Poklot is létre lehet hozni itt. A Paradicsom és a Pokol létrehozása mind a mi kezünkben van, kollektíven és egyénileg is. Nem lehet persze más embereket meggyőzni, mert a másik ember az másik ember. Tehát nem lehet meggyőzni őket, hogy mit tegyenek. Ha az ember a maga életét tudja úgy élni, hogy pozitív energiával legyen teli, hogy eltökélt legyen, ha ezt el tudjuk érni, akkor gyakorlatilag bármi is történik, az ember nem adja föl, nem hagyja abba a saját dharmáját.
Miért kellene feladnunk a dharmánkat? A skorpió története, aki egyfolytában megcsípte az embert, aki meg akarta menteni őt, hogy ne fulladjon bele a vízbe. A skorpió egyfolytában csak megcsípte az őt segítő embert, az őt segítő erőt. Egy kívülálló ember nézte ezt és megkérdezte: „Miért bajlódsz ennek a skorpiónak a megmentésével?” A válasz az volt: „A skorpió szokása az, hogy csíp, az én szokásom az, hogy megvédek valakit. Én is folytatom a szokásom, a munkám, hogy megmentek, segítek, megvédek, és a skorpió is a saját dolgát teszi.” Tehát ne engedjük, hogy hatással legyen ránk, hogy ki, mit, miért tesz. A legfontosabb, hogy mit teszünk mi.
Ez a nagy üzenet, amit hallanunk kell most: meggyőződésünk kell legyen, hogy mi helyeset cselekedünk, és nem szabad úgy gondolnunk, hogyha száz, ezer, vagy millió ember tesz valamit, ami egyébként helytelen, az attól, hogy sokan teszik még nem lesz jó. Millió ember is tévedhet, attól függ, hogy milyen tudatszinten vannak. Egy ember tehet jót, és lehet, hogy millió tesz rosszat. Meggyőződésünk kell legyen, hogy mi jót teszünk, és nem az elménknek valami fantáziája kell legyen ez. Az ember sok mindent hihet, a helytelent is hiheti, és azt teszi a világban. Bármit lehet gondolnunk. Olyan sok ember tesz rossz dolgot, és meg van győződve róla, hogy jót tesz. A helyesnek és a helytelennek az elképzelése is változó. Ha például megbántunk egy embert, akkor az nem lehet helyes. Ha a másik ember valami tettünkkel boldog, akármilyen egyszerű dolog lehet ez, de ha valaki a mi gondolatunkkal elégedett, boldoggá teszi, akkor annak jónak kell lennie. Ha valaki boldogtalan tőle, és úgy érzi, hogy meg van bántva, akkor az nem lehet jó. Tehát nagyon fontos a mi tettünk, hogy az legyen jó. Ha az ember ezt tudja, akkor senkit nem bánt, nem sért, és akkor annak az útnak helyesnek kell lennie.