A védikus tudás szerint, ha az ember istent akarja megkeresni akkor először azt az istenformát vegye észre, aki a legközelebb áll hozzá. Csak abban az esetben fogjuk megérteni a legfelsőbb istent, az univerzum uralkodóját, ha közel tudunk jutni ahhoz a közvetlen istenséghez. Az ősök, az ősi emberek ezért hangsúlyozták az elemeket: öt elem van, a világot, a Földet ezek dominálják. Az öt elem mellett ott van még a Nap és a Hold, és más nagyon fontos bolygók, valamint ezek kozmikus együttállásai, amiket mi nem vesszük figyelembe, ugyanakkor az istent keressük. Ha nem veszünk tudomást a kapuk őrzőjéről, akkor a kapu őrzője nem enged be minket. Ezek az elemek, amikről beszéltünk a legfelsőbb isten kapujának őrzői, a legfelsőbb őrök. Ha meg akarjuk érteni és közel akarunk kerülni a legfelsőbb istenhez, istenséghez, akkor először is észre kell vennünk a látható, megnyilvánuló elemeket istenhez. Havannak nevezzük ezt, ami most történik: előhívjuk az elemeket, a tűz elemmel együtt. Előhívjuk az öt elemet és kifejezzük tiszteletünket irántuk, megkérjük őket, hogy segítsenek nekünk. Egyébként is segítenek… A Nap segít nekünk és soha nem köszönjük meg. A Hold szintén segít nekünk, de nem köszönjük meg. Az öt elem segít nekünk, bennünk is megvan, rajtunk kívül is van, de nem tudunk róla, mert magától értetődőnek vesszük, ami itt történik. Azt hisszük, hogy születésünktől való jogunk az, hogy oxigént, ételt, napfényt kapjunk, hogy a Földön növekedünk, és energiát kapunk. Azt gondoljuk, hogy ehhez mind jogunk van, mert megszülettünk…
A havan a kifejezése a hálánknak, a havan által közelebb kerülünk az istenséghez, azokhoz, akik naponta részt vesznek a sorsunkban. A Májá senkit nem enged be próbák nélkül. A Májá egy kapuőr. Az egész univerzumot, a kozmoszt ő működteti. Nélküle nem tudnánk tovább menni. Ő prakriti, az erő, ami az öt elemmel együttműködik. Ezért végezzük most a havant most. Felajánljuk, amit tudunk, kifejezzük a tiszteletünket, az odaadásunkat, kifejezzük a természet és az elemek iránti mély tiszteletünket. Nagyon sok módon megtehetnénk még ezt, a havan, amit most végzünk egy mód, egy nagyon finom módja az odaadásunk kifejezésének. A havant úgy is hívjuk: agnihótra.
Több ezer éves a hagyománya, és ma is folytatódik. Magát a ceremóniát jagnának nevezik, a jagna része a havan. Ez a legkisebb formája az odaadásunknak. Általában nagyon nagy előkészülettel szokták végezni, de mi azt tesszük, amit mi tudunk, és ezzel kedveskedünk a fenntartónknak. Csak, ha megértjük a fenntartónkat, csak akkor engednek minket tovább haladni. Nem lehet közvetlenül elérnünk őt, különböző folyamatokon kell keresztül mennünk: odaadás, alázat, imádat és nagyon sok módszer van még. Elkezdjük a havant, előhívjuk a tűzet, a vizet, a levegőt, a teret és a földet, a napot és a holdat. Ők a miniszterek, ők uralkodnak, az ő kezükben van a hatalom.
A politikusoknak nincs hatalmuk, csak azt hiszik, hogy van. 96 éves korában meghalt az angol királynő, és a fia azt mondta, hogy az édesanyját az angyalok kísérik. Honnan tudja? Azok az emberek, akik pozícióban vannak, azt hiszik, hogy kontrollálják is a folyamatokat, hogy van a kezükben valami erő. De nem, egyáltalán nincs hatalmuk. Az öt elem és a Nap, a Hold az, akinél a hatalom van. Ők uralják a Földet, a világot. Az emberek kaptak egy kis erőt, egy kis energiát, feladatot, hogy jól végezzék a dolgukat, de ha nem végzik a dharmájukat, akkor ki vannak rúgva. Sokszor látunk ilyet, ahogy a hatalmas emberek egyszer csak eltűnnek. Spirituális szempontból is mondhatjuk, hogy ki vagyunk rúgva, ha nem tesszük a dharmánkat. A miniszterelnökök, elnökök, vezérigazgatók vagy bármilyen hatalom birtokosai azt hiszik, hogy ők vannak hatalmon, de igazából semmi sincs a kezükben. A régi időkben, amikor a rishik – nagyon régi időkről beszélünk – nem voltak elégedettek egy királlyal vagy királysággal, akkor előhívták Váyut, a szél istenségét. Váyu megjelent és azt kérdezte: „Mit tehetek érted, Uram?” Azt a parancsot kapta a szél elem, hogy egy viharral tüntesse el a királyságot, a palotát. Ez így működött. A nagy rishiknek, a bölcseknek régen sokkal több ereje volt, mint ma bárkinek. Barlangokban laktak a Himalájában, vagy kunyhókban. Nem palotákban éltek, de sokkal több hatalmuk volt, mint bárki másnak. Sok király és királyné áldásért ment a bölcsekhez. Még ma is van ilyen hagyomány, nagyon sok politikus megy Svámijihoz, nagyon óvatosan fogalmaznak és mondják, hogy áldást szeretnének, de azt nem mondják, hogy követni is fogják az utasításait. Erőt akarnak, hatalmat akarnak, segítséget kérnek ahhoz, hogy királyok, királynők, vezérigazgatók lehessenek, vagy bármilyen hatalmuk legyen. Kérik a hatalmat, de azt nem mondják, hogy követni fogják a tanításokat, mert az nagyon nehéz. Míg hatalmat kapni könnyű. De aki az erőt adja, a hatalmat adja, az vissza is tudja venni. Megkapunk a hatalmat, az erőt, de ha azt adó nem elégedett, akkor mindent vissza tud venni.
Végezzük el most a havant. Napsütés és eső is van a tűzhöz. Agni dhiota. Mondjuk a Gáyatri mantrát és a végén a szváhát mondjuk. Mindenki majd fog egy kis marék magot és három kört tesz, a szváhánál a magokból szórjon egy kicsit a tűzbe. Egyszer a vizet is, majd a vizet a szélére tesszük. Kiveszünk egy kis gabonát egy kört teszünk és amikor a szváhát mondjuk, akkor egy kicsit kiengedünk a tűzbe a magokból. A vízet nem a tűzre, hanem a köréje tesszük. Mielőtt ezt elkezdi mindenki, gondoljon arra, hogy ezt miért is csinálja. Bármilyen kívánságunk is van, amit szeretnénk, ha megtörténne: lehet gyógyítást kérni, anyagi növekedést lehet kérni, bármi vágyunk van, azt gondoljuk ki, ami nem negatív kívánság. Mielőtt mindenki elindulna, találja ki a fejében, ez a szankalpa. Tudjuk, hogy ennek mi a jelentése, úgy álljunk hozzá. Az összes elem jelen van, amiről beszéltünk a Hold is itt van láthatatlan módon, majd este meglátjuk valóságában. Ezek segítségét kérjük, rájuk gondoljunk, meg a kívánságainkra.
Om Bhúr Bhúvah Svah…
A 2022-es őszi tábor előadásai sorban: