Mandalák / Mandalas

4.jpg


Találkozás Maitreyával

Swami PurnaEgyszer, úgy húsz évvel ezelőtt ráébredtem, hogy életemnek spirituális célja van, és ezt a végső célt minden élőlénnyel meg kell osztanom, beleértve a Földet is.Bármennyire ígéretes is jövője, a Földanya jelenleg nagy bajban van. Nem csoda, hisz végül is a Káli Júga végén járunk. A hindu felfogás szerint az idő ciklikus, és egymást követő négy korban bontakozik ki: az Arany, Ezüst, Réz és Vas korban. Mindegyiket az értékek, és az erények folyamatos hanyatlása jelzi, ahogy az emberiség egyre távolodik az istenségtől.

E szerint a rendszer szerint mi éppen az utolsó, a legromlottabb szakaszban, a Káli Júgában, vagy Vaskorban élünk, amikor a bolygó életének minősége megkopik. A világon körbenézve az ősi hindu felfogás a modern élet valóságává válik. Mikor bekapcsoljuk a tévét, belenézünk az újságba, vagy sétálunk az utcán és érezzük a levegőt, az a benyomásunk lehet, hogy Földünk egy kellemetlen, borzalmas hely. Mégis, ennek a negativitásnak pozitív oldala is van. A család, a vallási intézmények, és a környezet romlása felébreszti bennünk a vágyódást az élet pozitív értékei iránt. A világ szennyezettsége, a halálos betegségek elterjedése az erőszak növekedése még a gyermekek között is, a növény- és állatfajok eltűnése egyre többünket döbbentenek rá arra, hogy életmódunkon változtatni kell.

Már a hetvenes években sokunk felismerte, hogy bolygónk megmentése a mi egyszerűbb és természetesebb életmódunktól függ. Abban az időben, a „spirituális hetvenes években” rengetegen kezdtük el az „önkéntes egyszerűséget” gyakorolni, aminek alapja az volt, hogy beérjük kevesebbel. Ez egy nagyon reményteli időszak volt nyugaton, különösképpen Hollandiában, a Holland főváros a „varázslatos Amszterdam” lett. Úgy tűnt, hogy a láthatatlan erő működésbe lépett a világegyetemben, fényt sugározva sokunkra a magasabb szintű megértés új dimenzióin keresztül. Ma, a kilencvenes években, újra feltűnik sokakban a világon a belső fény. Eltérően a hetvenes évektől, a jelen spirituális újjáéledés nem főként a fiatal, fehérbőrű középosztálybeli, „alternatív” amerikaiak és európaiak körében zajlik. Kegyelemmel teli átformáló energiákat minden korosztály és minden esemény kap, a világon mindenhol.

Ezzel egy időben tapasztalhatjuk az Új Kor (New Age) széleskörű népszerűségét. Sajnos sok ember az „Új Kort” csak a szellemiség elüzletiesedésének gondolja, és távol tartják magukat az „Új Kor” körétől, mely a szellemi törekvésből anyagi nyereséget akar húzni. Mégis van egy spirituális Új Kor, a kozmikus energiák és változások Vízöntő kora. A modern csillagászat szerint Napunk elhagyja a Halak erőterét. A Halak kora, mely Jézus Krisztussal kezdődött, a végéhez ért. A Föld Űrhajó a Vízöntő erőteréhez közeledik. Az emberiség már érzi a Vízöntő energiáját, mely egy aranyló spirituális kor felé fog vezetni, melyet az egység, az együttműködés és az élet szentségének magasabb gondolatai jellemeznek. Sok ember még nem veszi észre, hogy a fejlődés felfelé irányuló küzdelmében nem vagyunk egyedül. Létezik egy szellemi vezetés, amely irányítja és védi bolygónkat. Megvilágosodott mesterek, a magasabb tudás hiteles és igaz átadói tartoznak a szellemi vezetők közé. Közülük emelkedik ki egy nagyon különleges mester.
Számos ezoterikus filozófia szerint minden új kor kezdetekor vagy végén a vezetőség elküld egyet maguk közül a világba, hogy az eljövendő idő tanítója legyen. Amint mi itt a Földön a következő ezredév felé haladunk, minden nagyobb vallás érzi egy legfelsőbb világtanító felbukkanását.

A keresztények Krisztus visszatérését várják, a buddhisták Buddha Maitreyát, a muszlimok Imám Mahdiról beszélnek, a hinduk Kalki avatárt figyelik, és a zsidó vallás követői még mindig türelmesen várják a Messiást…
De a Kalki-Maitreya-Messiás-Krisztus-Imám Mahdi már itt van! Legalábbis pár ember – tapasztalataira és álmaira alapozva – így véli. Az elmúlt két évtizeden át több száz spirituális tanítóval készítettem interjút úgy Ázsiában, mint a Nyugaton, és én magam is számos Krisztus és Buddha létezéséről hallottam. Sőt számos Avatárral találkoztam is. (De egyikük levelezési listájára sem írtam fel a nevemet!) Aztán 1992. végén találkoztam valakivel, akit komolyan az eljövendő szellemi kor Világtanítójának tarthattam. Ő volt a Mesterek Mestere, akit a skót festő és ezoterikus, Benjamin Creme a hetvenes évek óta jelez: „Az ezoterikus hagyomány szerint a „Krisztus” szó nem egy egyén neve, hanem egy pozícióé, vagy szerepé a Mesterek Vezetőségén belül. Ennek a rangnak a jelenlegi viselője Maitreya.”

A „Maitreya” nevet általában úgy határozzák meg mint a „szeretetteljes”, vagy a „kedves”. A „maitri” gyökérből, amely „szeretetteljes kedvességet” jelent, a név azt jelöli, aki mindenki barátja. Ez a jelentés teljesen megfelelő egy megváltó számára, aki eljön megtanítani minket, hogyan mentsük meg magunkat és bolygónkat. És most találkozni fogok a Tanítók Tanítójával! A gondolat túlzottnak tűnt, míg rá nem pillantottam a dolgozószobám falára kitűzött mondásra: „ A hit látja a láthatatlant, hisz a hihetetlenben, és elnyeri a lehetetlent.” Szóval, amint megnyomtam a londoni lakóház csengőjét 1992 decemberében, hallottam a szívem dobogását és egy hang belül lélegzetvisszafojtva kérdezte: „Istenem, ez tényleg igaz lehet?” Pár perccel később bevezettek egy szépen berendezett lakásba. A „Megváltó” lehet, hogy egy egyszerű barlangból jött le hozzánk a Himalájából, de brit nappalija a legjobb európai ízlést tükrözte. Kedvesen hellyel kínált egy kényelmes székbe. Megkínáltak egy kis könnyű ennivalóval és teával, de nem nyúltam hozzájuk. Mi vonhatná el a figyelmemet akkor, amikor ott voltam végre, szemben „Vele”.  A jelenlétében csendben eltöltött első másodpercekben magamba szívtam a légkörét. Magas energia töltötte be a szobát. Aztán figyelmesen tanulmányoztam a vonásait. Világos bőrű fiatalos férfi volt hosszú fekete hajjal, szakállal és bajusszal. Vékony, fehér pamut anyag takarta izmos testét. Lábán nem volt sem cipő, sem papucs.

Hosszasan figyeltem. Végül megfontolva így szóltam:
– Tudod azért nézlek meg ilyen alaposan, mert annyira hasonlítasz… Maitreyára.
Úgy tűnt, hogy nincs értelme tovább halogatni látogatásom fő célját. Egyenesen megkérdeztem:
– Maitreya vagy?
Nevetett és rejtélyesen így felelt:
– A megfelelő időben megtudod.
Válasza eszembe juttatta, hogy az élet legfontosabb kérdéseire a tapasztalat a válasz, nem pedig a szavak.
Egy ideig másról beszélgettünk. Meglepett, hogy bármit is mondtam neki magamról, úgy tűnt, hogy ő már tudta. Végül eljött az idő, hogy újra megkérdezzem a nevéről.
– Van egy könyv, a VISNU SAHASRANAM – mondta. – Visnunak több ezer neve volt. Hasonlóan Krisnának és Rámának is sok neve volt.
Hegyezni kezdtem a fülemet.
– Magasabb szellemi szinteken – mondta – különbözőképpen ismerik az embert. Különböző neveket adnak neki aszerint, hogy milyen szellemi szinten van az, aki adja. Buddhát néhány közeli tanítványa nem Buddhának hívta, hanem „Tathagat”-nak. Tehát ahogy növekszik a kereső, úgy ismeri az embert különböző neveken.
Buddha említése váratlanul ért, mint mikor a Nap kisüt egy felhős napon. Mohón megragadtam a felkínált lehetőséget.
– Megemlítetted Buddhát, és hogy hogyan nevezték – szóltam érzelem nélkül, míg belül borzongást éreztem – a buddhisták várják az Ötödik Buddhát, akit Maitreyának hívnak.
– Igen.
– Van valaki, aki téged Maitreyának hív? – érdeklődtem.
– Igen – válaszolta.

Bárhogy is hívják, ez a vonzó ember itt előttem nem volt egy bőbeszédű avatár.
– Igen? – visszhangoztam bátorításként, hogy folytassa.
– Igen, néhány ember ismer engem azon a szinten – mondta nagyon halkan, szinte vonakodva.
– Azoknak az embereknek, akik így hívnak téged szintén egészen magas szinten kell lenniük – magyaráztam, hogy még többet tudhassak meg tőle.
– Természetesen – bólintott. – A spirituális mesterek, vagy magasan fejlett lények nem hívnának az általában használt neveken.
– Együtt dolgozol a többi magas lénnyel? – volt a következő kérdésem. Számos megvilágosodott mester munkálkodik már a világban. Feladatuk, hogy segítsék irányítani az emberiséget, és bolygót megújulni.
– Vannak mesterek, akik tartózkodnak, nem foglalkoznak az emberekkel, de jó néhányan vannak a világban is – szólt a velem szemben ülő. – Erőt adnak a tanítóknak, és energiát azoknak, akik rá tudnak hangolódni, a szellemi szintre. Ennek semmi köze a valláshoz, emberfajtához, nemhez, országhoz, hagyományokhoz vagy kultúrához – tette hozzá sietve. – Ennek egyedül ahhoz van köze, hogy az ember képes-e befogadni a kegyelem energiáját, és másoknak hasznára lenni. Az egész világon embereket készítek fel, hogy segítsenek országaiknak az átalakulásban, ami a Földanya teljes megújulásához szükséges… bizonyos dolgokat el kell végezni… és vannak bizonyos emberek a világon, akiknek jelentős funkciójuk és szerepük van.

A nyilvánosság előtti megjelenéséről kérdeztem.
– Az emberek különböző külsővel és neveken ismernek – válaszolta, – de, ha eljön az idő, meglátják, hogy Maitreya vagyok.
Maitreya! Kimondta a varázsszót! Nem is volt szükséges azt mondania: Maitreya vagyok. Egy ideje már rájöttem, hogy nem hasonlított senkire sem, akit valaha ismertem.
– A legmagasabb szinten – kezdte magyarázni – Krisna, Maitreya, Krisztus és az összes nagy lény ugyanaz. Mindannyian ugyanannak a kegyelem energiának a megnyilvánulásai.
Itt Maitreya komoly lett, és kifejezte azt a kívánságát, hogy az emberek ne egyénnek, hanem energiának lássák.
– Ez az energia – mondta – megnyilvánulhat egyben, vagy kettőben, vagy többen. Hogy az emberek hogyan ismerik fel és nevezik az energiát, az a szellemük fejlettségétől és a kulturális hátterétől függ. A spirituális vezetés, amely mindig támogatta az emberiséget a fejlődésben, felkérte, hogy jöjjön segíteni, helyrehozni azt, amit az emberi ego, mohóság és arrogancia elrontott ezen a bolygón.
– Mikor eluralkodnak azok az elemek, amelyek komolyan megzavarják a kozmikus törvényeket, – mondta – akkor jön fentről a beavatkozás.

Eljött az ideje egy fontos új tanításnak, de nem egy új vallást alapítani jött. Ellenkezőleg.
– A vallások intézményei kárt okoznak az emberiségnek – jelentette ki. – A világ jelenlegi konfliktusainak nagy része vallási eredetű. A kereszténység intézményét, ugyanúgy, mint az iszlám, hinduizmus, a zsidó vallás, a buddhizmus és valamennyi vallás intézményeit fel kellene oszlatni. Ez szükségszerű ahhoz, hogy a vallások örök igazságai újra megmutatkozzanak – hangsúlyozta. A kereszténységben például Krisztus valódi tanításainak kellene a középpontban lenniük.
A Share International jelentései szerint 1988. óta Maitreya sokszor jelent meg Krisztusként. India, Németország és Mexikó egyes vizeinek gyógyító energiával történő feltöltődését is neki tulajdonítják.
– Miért hangsúlyozod ki a kereszténységet? – érdeklődtem.
– Mert a kereszténység sok belső konfliktuson megy keresztül. Ma a világ legtöbb vallásán belül széthúzó erők vannak. Nagyon fontos, hogy mindegyik vallás alakítsa át magát úgy, hogy visszatér azokhoz az igazságokhoz, amelyek köré a hite épült. Azokkal kezdem, aki szeretik Jézus Krisztust és azokat az értékeket, amiket ő képvisel. Jézus követői közül sokan készek befogadni a megújulás és a kegyelem energiáit. A szellemi erők segítségével megszabadulhatnak a vallás intézményességétől, a dogmáival, szűklátókörűségével és türelmetlenségével együtt. Ezek az úttörő férfiak, nők és gyerekek azzal, hogy igazi keresztényeké válnak, szeretettel fordulnak mindenki felé, ahogy Krisztus tanította, példát mutathatnak. A muszlimok, a hinduk, a zsidók, és minden más vallásos csoport követni fogja a példát.
Magabiztos hangja reménnyel töltött el.
– Eljön 2000 előtt a szellemi átalakulás? – kérdeztem Maitreyát.
– Lehetséges, ha elég ember munkálkodik rajta.
– Mi szükséges hozzá?
– Hogy az úttörők, a tanítók és mindenki, aki segíteni próbál másoknak tudatosabbá váljon.
– Tudatosabbá mire?
– Tudatosabbá a belső átalakulásra. Ezen a bolygón minden üzlet lett, felszínes látványosság. Beleértve a spiritualitást is. A szellemi értékek kommersszé válása késlelteti az átalakulás folyamatát.
– Egyre több társadalmi struktúra dől össze – tettem hozzá, megemlítve a gazdasági rendszereket.
– A világgazdaság mesterséges értékekre épült – mondta. – Például London Mayfair kerületében a házárak sem a valós értéket tükrözik. Fél millió font egy lakásért? Egy lakás nem aranyból van. Ezeket az értékeket mesterségesen hozták létre, hogy egyesek hasznát biztosítsák.
– A gazdagok és a szegények, az észak és a dél közötti szakadék elviselhetetlenül nagy. Emberek éheznek, mert nincs mit enniük, mások pedig pazarolnak. A nyerészkedést fel kell váltania a vagyon helyes felosztásának.
Maitreya a piaci erőket „a gonosz erőinek” hívja. Minden kormány, amely a politikáját kizárólag a piaci erők vak követésére alapozza, mondja, az embereket a pusztulásba vezeti.
– A földi életet teljességében kell látni, amely egyensúlyon nyugszik. Mindenkinek joga van az öt alapszükséglethez: a helyes táplálékhoz, a megfelelő ruházathoz, jó szálláshoz, egészségügyi gondozáshoz és oktatáshoz. A döntéshozóknak, a politikusoknak és a közgazdászoknak össze kell jönniük, hogy egy új gazdasági rendszert hozzanak létre, amely a világot, mint egészet veszi figyelembe – mondta. – Előbb-utóbb a jelenlegi rendszer összeomlik.
– Ha összedől a rendszer nagyobb lesz a káosz és a zűrzavar, mint valaha – jegyezetem meg.
– Talán, ha majd bekövetkezik egy katasztrófa, rájönnek az emberek, hogy szükség van egy irányra.
– Ekkor fogsz a nyilvánosság elé lépni?
– Lehetséges. Felkértek egy nagyon nagy, globális feladatra. És mondtam, ha az idő eljön… ha a megfelelő idő eljön…

Maitreya úgy fog a nyilvánosság elé lépni, hogy mindenkivel egyszerre lép kapcsolatba a földön, a Kinyilatkoztatás Napján.
– Az emberek ezen a bolygón olyan sok nyelven beszélnek. Hogyan fogsz mindenkivel egyszerre kommunikálni? – kérdeztem.
– Nem probléma, fogok tudni kommunikálni – válaszolta, mielőtt nevetni kezdett. – Az emberek meg fognak érteni. Ha itt lesz az ideje, nem lesz gondjuk a megértéssel.
– Meddig fogsz maradni?
– Mikor elértem a célt, mikor befejeződött a küldetés, akkor elmegyek.
– Mi a célod?
– Ekohum bahusyama… sambhavami yuge yuge – válaszolta, idézve egy indiai írásból. Aztán lefordította szanszkritból: – Egy vagyok, de több formában nyilvánulok meg, és időről időre eljövök…

Az idő fontosságáról beszélve így szólt: Ez az évszázad egy felgyorsulásnak, egy megnövekedett intenzitásnak volt szemtanúja. Ezek jelek arra, hogy ideje a fejlődés következő szakaszába lépni. Ez az időszak nagyon kritikus, mint mikor egy gyerek megszületik, és nehéz a szülés. A gyerek meghalhat, ha nem bánnak vele helyesen. Jelenleg ez a helyzet a Földdel. Bizonyos dolgokat meg kell tenni, különben az emberiség olyan sokat fog szenvedni, hogy szinte lehetetlen lesz bármit is tenni.
– Nemcsak az évszázadváltáshoz érkeztünk el, hanem korszakváltáshoz is. Az átalakulás pillanatában vagyunk, amikor magunk mögött hagyhatjuk a Káli Júgát. Ez a kritikus szülés, belépni a következő korba, a Sangam Júgába, ami átmenet a Sattja Júgába.
– Ez az egyik oka annak a sok katasztrófának, ami történik?
– Az új civilizáció az azt megelőzőre épül, - válaszolta – de a múlt gonosz és romlott részének el kell pusztulnia, vagy át kell alakulnia.
– Mit kell tennünk? – meg kellett kérdeznem.
– Az embereknek változtatniuk kell a gondolkodásukon. Le kell rombolniuk az előítéleteiket. El kell hagyniuk a destruktív gondolatokat és cselekedeteket. Több pozitív tudatossággal kell rendelkezniük. Többet dolgozzanak magukon, hogy készek legyenek befogadni a kegyelem energiáját. Eljött az idő, hogy felébredjenek és megváltozzanak.
 
Utószó

Surya Green a hetvenes években létrejött Onkruid holland magazin első munkatársainak, segítőinek egyike. Az Igazság utáni kutatásának és írói tehetségének köszönhetően számos életteli cikk jelent meg az átalakulás témakörében. A nyolcvanas években kevesebbet foglalkozott a magazinnal, szellemi zarándokként beutazta az Anyaföldet. Thaiföldön, Burmában, Indiában és Nepálban eltöltött hosszabb tartózkodások alatt a keleti filozófiákat és vallásokat tanulmányozta, főként a buddhizmust és a hinduizmust, mindennapjai részévé téve őket. A ’90-es években nem egy cikket olvashattunk Surya tollából. Visszatérve, Amsterdamban jordán stílusú meditációs írói szobájában, egy könyvön dolgozott. Ez a könyv „A Nap hívása” nemrég jelent meg német fordításban. (De Ruf Der Sonne címen Bauer Verlag), várható egy bővített holland kiadás is (Als De Son Spreekt, Uitgeverij De Ster). A „Nap hívása” Surya saját belső átalakulását meséli el, akikkel interjúkat készített az utóbbi két évtizedben, Ázsiában és Nyugaton egyaránt. Második könyve elé írta Surya az előbbi cikket az Onkruid magazin számára.

Forrás: Surya Green: Szemtől Szemben – Találkozás Maitreyával

 

Ashramok / Ashrams

Bejelentkezés / Log in