Mandalák / Mandalas

6.jpg


Quo Vadis, Discipulus?

Az útMerre tartasz, tanítvány?

Egy ember felszáll a buszra. Jön a kalauz és megkérdezi tőle: „Hová utazik?” Az ember így válaszol: „Fogalmam sincs. Éppen ez a problémám. Csak megláttam a buszt és felszálltam.”

Ilyen a te életed is? Vagy te tudod, hogy mit akarsz az életben? Kell, hogy tudd, mit akarsz! Amint rájössz erre, az életed nagyon könnyűvé válik. Ha nem tudod, mit szeretnél, ha nincs életcélod, az baj. Ha fogalmad sincs arról, hogy merre mész, arról sem lehet fogalmad, hogy hová fogsz megérkezni – ez olyan, mintha sötétben tapogatóznál.

Az emberek gyakran érzik úgy, hogy előre el van rendelve minden, nincs választási lehetőség, nincs szabadság. Hívhatjuk sorsnak, végzetnek, eleve elrendelésnek, és tehetetlennek érezzük magunkat. Az élet így alakul… Hogyan vállalhatnánk felelősséget azért, ami előre el van rendelve?

Azt mondod: „Próbáltam ezt is, azt is, de semmi sem működött.” Pedig a dolgok igenis működnek, csak az eredmények nem úgy jelentkeznek, ahogyan várod. Ez lenne a végzet? Akarsz valamit, de az élet valami mást ad neked. A klasszikus példa erre, hogy tervezel dolgokat, álmodsz dolgokról, és valami más történik. Vajon mi ez? Eleve elrendelés?

Ha minden előre elrendeltetett, akkor hol a személyes szabadság, a személyes választás lehetősége? Azt kell megértened, hogy bizonyos dolgok meg vannak határozva számodra, de a részleteket neked kell kidolgoznod. Mindez az előző életeid összegzésén alapul, a karmádon. Sok tényező játszik közre ebben az egyenletben.

Mondok egy példát. Képzelj el egy szekeret a hegy tetején. Mondhatjuk, hogy – figyelembe véve a szekér formáját, a rajta lévő rakomány súlyát, a lejtő meredekségét és egyéb tényezőket – előre tudjuk jelezni, merre menne a szekér, és hol landolna. Ez igaz. Ez lenne a szekér sorsa. De mi történik, ha valaki arra jön, és úgy dönt, hogy meglöki a szekeret, és letéríti a kijelölt útjáról? Minden megváltozna. A sors nincs kőbe vésve.

A jövőd attól függ, amit most teszel. Tulajdonképpen a saját sorsodat formálod éppen. A jövődet alakítod a gondolataiddal, érzelmeiddel, vágyaiddal, tetteiddel, és mindezen tényezők meghatá-rozzák a jövődet. Kezedben van a választás joga, hogy más irányt adj a szekérnek. Az élet nap mint nap választások elé állít. Mennyire vagy képes értelmesen szétválasztani, hogy melyik gondolat vagy tett hasznos, és melyik válik akadállyá? Mi az életed célja, és hogyan tervezed ennek elérését?

Ehhez kapcsolódik a vágyak témája: azt mondják, hogy végül minden vágy meg kell, hogy valósuljon. Ám amikor sok vágyad van, mind beállnak a sorba, és mielőtt újabb vágyad keletkezne, keresztül kell menned azokon, amelyeket korábban alakítottál ki. Így aztán csodálkozol, hogy a dolgok miért nem úgy következnek, ahogyan szeretnéd, noha közben a helyzet változik, és új vágyak halmo-zódnak fel.

Igen, van sorsod, és érezheted úgy, hogy nincs kontrollod. Mint amikor egy tömegben vagy: csak előre tudsz haladni, se jobbra, se balra, se vissza, csak előre. Hát mit tehetsz? Nincs választásod; várnod kell! A várakozás olyan dolog, ami nem megy könnyen.

A kapott sorsot el kell fogadnod, és ezen belül kell a legjobb tudásod szerint cselekedni, valamint létrehozni egy új sorsot. Nincs értelme, hogy mérgelődj, vagy boldogtalan legyél azért, amit az élet nyújt neked. Cselekedj legjobb tudásod szerint, az erőforrásaidon és a határaidon belül. De ha a sorsod, vagy az életedben kapott dolgok elégedetlenné tesznek, az csak a boldogtalanságodat növeli.

Haszontalan dolog álmodoznod arról, ami neked nincs. Koncentrálj inkább arra, amivel rendelkezel: javíthatsz rajta, jobbá, teljesebbé teheted a lehetőségeiden és erőforrásaidon belül, befogadóké-pességed szerint.

Például, képzeld el, hogy veszel egy házat. A házat behatárolja a mérete, a kialakítása, a környezete, és a pénztárcád mérete. Ám sok részlet van, amit módosítani tudsz: áthelyezed ezt, odébb viszed azt. Az adott kereteken belül lehetőséged van sok változtatásra. Lehet, hogy áll ott egy fa, ami eltakarja a fényt a háztól, de nem szabad kivágni. Viszont megmetszheted. Ily módon fényt nyersz, és még erősebbé is teszed a fát. Mindent fejleszthetsz az adott struktúrán belül. Ez egy nagyon gyakorlatias példa arra, hogyan teheted az életedet teljesebbé és boldogabbá.

Az életed is olyan, mint egy ház. Lehetőséged van fejleszteni, értelmesebbé és célirányosabbá tenni. Legyél találékony, használd a kreatív elmédet. Érzelmi, társas-kapcsolati és fizikai változtatásokat vihetsz végbe, határozhatsz a kapcsolataidról, hogy milyen barátokat és családot akarsz, milyen emberekhez kívánsz kapcsolódni és kölcsönhatásba kerülni, kivel szeretnéd az értékes idődet eltölteni.

Szóval, az élet maga a te formálandó anyagod: mit tudsz kezdeni vele? Mit teszel bele, és mit veszel ki belőle? A helyes kombináció alkalmazásával az élet értelmes, célirányos és örömteli lesz. És igen, ez egy kihívás, egy teljesítendő kihívás, nem szabad, hogy szenvedéssel teli vagy fájdalmas legyen, hanem örömet adjon a megvalósítása. Mindezeket a szempontokat szem előtt tartva, nincs ok, amiért a dolgok ne kerülhetnének a helyükre. Persze az ember mindent összezavarhat, de ha magadba tudsz nézni, rendezni tudod az elmédet. Az elmédben minden a helyére kerül, és ezt minden téren meg lehet tenni. Ezek a tanulás kulcselemei.

Az elme persze olyan, mint a szivacs, mindent magába szív. Óvatosnak kell lennünk, nehogy túltöltsük az elmét, mint ahogy a számítógépet sem szabad. Vigyázni kell, nehogy túltöltsük az elménket szükségtelen, felesleges adatokkal, vagy „vírust” hozzunk létre. Mikor az elme pihent és boldog, akkor minden áramlani fog, és pontosan tudni fogod, hogy hová tartasz.

Praktikus tanácsok:
• Hajítsd ki a fölösleges gondolatokat.
• Koncentrálj többnyire arra, ami boldoggá tesz.
• Gyakorold a lassú és tudatos légzést, emlékezz rá, hogy a légzés és az elme szorosan összefügg, a lassú légzés megnyugtatja az elmét.

Részlet a Bölcs életvitel II. című könyvből.

 

Ashramok / Ashrams

Bejelentkezés / Log in