Mandalák / Mandalas

7.jpg


A meditációról 2.

Kérdés: Mi van akkor, ha az ember mégis vissza tud menni az álomba? Ez mit jelent? Folytatni tudja, vagy beteljesül.
Swamiji: Az jó, ha vissza tudsz menni ugyanabba az álomba, mert ez majdnem lehetetlen, visszamenni a folytonosságba. Ez nagyon ritka. Ez nagyon jó dolog, hogy tudjuk az állapotunkat folytatni. Azt jelenti, hogy valakinek ereje van, megvan a folytonosság, az elhatározottság ereje. Tudjuk magunkat kapcsolni. De sokszor történt inkább az, hogy felébredtünk és dühösek voltunk. Ez annak csak a jelzése, hogy mi is az igazság. Mert mi egyformán élvezzük az összes állapotot, sőt néha, amikor úgynevezett éber állapotban vagyunk, amikor problémánk van, egészségügyi, pénzügyi, családi, érzelmi és aztán fölébredünk. És emlékezünk az összes problémánkra, amink csak van és nagyon lelombozódunk, mert nem szeretnénk ebben az éber állapotban lenni. Ez egy másik érdekes kérdés. Hogy még azok az emberek is, akik öngyilkosok leszek, nagyon rossz út ezt választani, mégis úgy tűnik, hogy többet keresnek, mint amilyük van. Ez igazából bizonyítja a világ illúzió jellegét, mert ha ez valódi, akkor miért akarnánk meghalni és elmenni innen? Aki megvilágosodott lélek, annak könnyű azt mondania, hogy ez csak illúzió. De aki nincs azon az állapoton, annak ezen a fájdalmon és az örömön keresztül kell mennie. Buddha mondja, hogy amíg van vágy, addig van fájdalom is. Ha bármikor boldogok akarunk lennie, akkor el kell engedni a vágyainkat. Buddha azt mondja, hogyha vége van a szenvedésnek, akkor vége van a vágyaknak, és az a mukti kezdete, a megvilágosodás kezdete. Buddha ezért hagyta ott a világot, mert nem látott a palotájában semmi örömöt. Nagyon mérges volt, ahogy a világ működött, nem politikai értelemben gondolta, hanem spirituális szinten. Hogy az embernek meg kell öregednie, hogy betegségek legyenek. Nagyon mérges volt és nem akarta ezt elfogadni. „Nem ezt nem fogadom el. Olyan világot szeretnék, ahol nincs öregkor, ahol nincs betegség.” Ezért mindent maga mögött hagyott és elkezdett mindenféle gyakorlatokat végezni, akármit, mindenen keresztülment, tapaszaján, meditáción. Amikor az emberek megtudják, hogy Swamijinak ez a teste ugyanabból a családból származik, mint Buddháé, akkor nagyon meglepődnek. Látják a kapcsolatot Buddhával. Ennek a bölcsességnek és tudásnak a folytonosságát látják és kérdik Swamijitól, hogy hogy van az, hogy pár ember lemond a gazdagságról, pár ember meg megszerzi azt? Azt mondja, hogy aki lemond róla, annak már elege volt, és aki meg pénzt akar szerezni, az még át akar menni rajta. Ez a folyamat, hogy át kell mennünk dolgokon.
Volt egy hölgy tanítványa Swamijinak Floridában, nagyon érdekele őt Swamiji előadásai és meditációi. Tudjuk, az amerikaiak szeretnek férjhez menni és elválni aztán megint férjhez menni és elválni, szeretik azt a játékot. Szóval Amerikában van egy egyház, amely engedi, hogy egy ember többször is férjhez menjen a templomban. A katolikusok persze nem nagyon engedik ezt, de persze, ha az embernek sok pénze van… Ez a hölgy azt mondta, hogy na még egyszer megpróbálom, ez lesz az utolsó házasságom, ez a végső, ígérem. Az ember életében olyan sok folyamaton megy át. Sok ember számára a papír és a ceremónia nagyon fontos. Amikor a pap azt mondja, hogy fel vagyok hatalmazva, hogy férjnek és feleségnek nevezzelek benneteket – de ki hatalmazta fel őt? A pap mondta a hölgynek, hogy most valld be minden bűnödet, ennek az egyháznak a szabályai szerint meg kell bánnia a bűneit, feloldozást kell kapnia, és csak utána mehet férjhez. A hölgy azt mondta, hogy Atyám, túl hosszú a lista. Gondolj bármire, én megcsináltam.

Elhangzott: 2002. május 12., Torockó

Kapcsolódó cikkek:
A meditációról 1.
A meditációról 2.
A meditációról 3. 

 

Ashramok / Ashrams

Bejelentkezés / Log in