A szadguru szerepe olyan, mint egy iránytű. Nagyon fontos az iránytű szerepe. A tengeren, az erdőben, mindenhol fontos. Irányt mutat: észak, dél, kelet, nyugat. A szadguru az életünkben olyan, mint egy iránytű. Segítségével megtudjuk, hogy hol vagyunk. Képzeljünk el egy hajót iránytű nélkül. Jönnek a hullámok, melyek ide-oda ringatják. A hatalmas óceánban el lehet tévedni. Nagyon fontos az iránytű. A szadguru az iránytű. Amikor van irányítás, akkor segítség van az életünkben, és kifejlődik a belső énünk, hogy irányítson minket. Ehhez segítségre van szükség. Ez az élet része.
Nagyon sok gyönyörű aspektus van. Ezeket be kell vonnunk az életünkbe. Mihelyt ez megtörténik, az életet gyönyörűnek látjuk. Természetesen egymással párhuzamosan létezik a világosság és a sötétség. De akkor is a miénk a választás. Mi döntünk, hogy melyiket választjuk, a sötétséget vagy a világosságot. Néha a sötétség uralkodik el. Akkor az nem a mi választásunk. De ha mi döntünk, és a pozitivitást, a fényt választjuk, akkor a fény fog minket irányítani.
Kérdés: A tudatosság elérésére milyen módszert ajánl Svamiji?
Svamiji: Ki kell fejleszteni a tudatosságot, fejleszteni kell az intuíciót, hogy spontán észrevegyük mi a jó és harmonikus számunkra. Rá kell hangolódni arra, hogy számunkra mi a pozitív, a gyümölcsöző, ami segít, és ezt kell követni. Nagyon sok módszert lehetne használni, mint például a tudatosság (mindfulness), a meditáció, a kontemplációt, a türelem, a megfontolt cselekvés, a bizalom és hit magunkban, a helyes törekvés, a pozitív elme, a pozitív gondolkodás, a pozitív előretekintés, a számunkra nem gyümölcsöző dolgok kerülése. Sok módszer van, amelyeket alkalmazhatunk.
Kérdés: Miért kell a szadguru?
Svamiji: Amikor megszületünk, mindig van egy támogatórendszer. Ebben a rendszerben az első az anya. Aztán mások követik: barátok, családtagok, testvérek, iskola. Ezek mind segítenek ahhoz, hogy fejlődjünk, megnyilvánuljunk, éljünk. 18 éves korunkra már úgy gondolhatnánk, hogy ki tudunk állni magunkért, tudunk önállóan gondolkodni. De bármilyen szakmánk is van, lehetünk mérnökök, orvosok, jogászok, bármilyen végzettségünk is legyen, bármilyen munkánk is legyen, lehetünk ápolók, munkások, bármi, de ettől még nincs meg a legvégső útmutatás. Gyakorlati szempontból ezek elvezetnek minket az önellátáshoz, de még sok segítségre és iránymutatásra van szükségünk. Amikor elmegyünk az orvoshoz, megkérdezhetjük őt a szakterületével kapcsolatban. A háziorvos elküld minket egy szakorvoshoz, bár ő is fel tud írni valamit számunkra, de korlátozott a segítsége és emiatt általában továbbküld egy szakorvoshoz. Amikor elmegyünk egy szemorvoshoz vagy egy fül-orr-gégészhez, kaphatunk segítséget. Minden segítség korlátozott.
Mint egyéneknek, sok kérdésünk van, melyek válaszra várnak. És ezeket a kérdéseket a világ szakemberei nem tudják megválaszolni. A szakembereknek megvan a maguk rendszere. És mindenki jól játssza a szerepét, mindenki teszi a dolgát. De ha ennél többet szeretnénk, akkor ez a rendszer nem fog működni. Ezért van szükség az iránytűre, arra a személyre, aki ennél többet tud. Őket szadgurunak hívjuk. Aki segít nekünk átjutni az óceánon. Az igazi szadguru bölcs, megvilágosodott lény, akinek széles rálátása van a völgyre. Amikor a völgyben vagyunk korlátozottan látunk. Amikor nagy rálátásunk van, akkor belátjuk a völgyet. A sas teljesen mást lát, mint egy kis madár. Miért ne élnénk úgy, mint egy sas? A sas látképe óriási. Ha szükségünk van erre a látásra, akkor szükségünk van egy szadgurura. Bizonyos mértékig elérhetjük a bölcsességet magunk is, de akkor is szükségünk van segítségre. Ha az ember rá van hangolódva, akkor a tudás jön. Mint amikor már hosszú ideje keressük a választ valamire, aztán egyszer csak valahonnan felbukkan.
A kérdés, hogy követjük-e ezt a segítő utat? Nem szeretem használni a „spirituális” szót, mert annyira sok mindenre használják az emberek. Ha egy átlag életet élünk, az más. De ha elkezdünk figyelni kontemplációval, ráhangolódással, akkor a tudás felfedi magát, megnyilvánul. Ez megtörténhet. A szadguru fizikai jelenléte nélkül is megtörténhet. Ehhez keményen kell dolgozni. Az iránytű arra jó, hogy többet ad, mint amit el tudunk képzelni. Az életnek ez egy folyamata.
Kérdés: A világ jelenlegi átalakulásáról szeretnék hallani, valamint a többi, nem földi teremtményekkel való kapcsolatról, és az ötödik dimenzióról, hogy lehetséges-e, igaz állítás-e vagy sem?
Svamiji: Az univerzum nagyon misztikus tartomány. Nagyon sok univerzum, szanszkritül „loka” és „paraloka” létezik. Több millió. Ezek a teremtés különböző megnyilvánulásaihoz kapcsolódnak. A Föld az egyik loka. Ezt pritviloka-nak hívják.
Az emberiség számára nagy lehetőség a Földön lenni. Ez egy lehetőség arra, hogy kiszálljunk az evolúcióból. Általában a lokák többsége stagnál. A Föld nem az egyetlen loka, ahol ezt meg lehet tenni, de mindenképpen olyan loka, ahol erre lehetőség van. Ezért vannak az innovációk, melyek végtelenek. Mondhatjuk, hogy ez egy kozmikus hely a kísérletek számára. Ez egy ritka loka, ahol kísérletezni lehet. Ezért ez egy misztikus és nagyon gyönyörű loka. Nagyon nagy lehetőség van itt a felszabadulásra.
Van a bizonyos mennyei loka, ahová az ember a jó karmája miatt van helyezve. Itt mindent megkapunk, amire vágyunk. De ez nem tart örökké. Amikor vége a jó karmának, akkor elküldenek minket onnan, és jövünk erre a lokára, hogy gyűjtsük a jó karmát. Tehát a Föld loka nagyon misztikus, titokzatos és gyönyörű hely. Mindenféle kísérletezés, fejlesztés történik itt. Ha az ember szeretné, akkor életében megvilágosodhat, máskülönben sok élet alatt tudna csak.
Megkérdezhetjük, hogy mi az a megvilágosodás? Amikor teljesen uraljuk az énünket. Amikor nincs félelem vagy bizonytalanság, szükség, szenvedés, fájdalom. Ezért akarnak a Nagy Lények közömbösek lenni. A Nagy Lény olyan, mint egy oroszlán. Az oroszlán nem fél. A szarvas mindig körbenéz, mert fél. Az oroszlán ül, lazít. Van olyan állapot, amikor nincs félelem és bizonytalanság, sem szükség és persze kapzsiság sem. Ez lehetséges ebben az életben, ezen a bolygón.
Itt jön be a bakti, a bakti útja. A bakti az átalakított szeretet. Tehát sok lehetőség van a fejlődésre, mondhatjuk, hogy a határ a csillagos ég. Végtelen haladás történhet a világban minden szinten: mentális, érzelmi, fizikai szinten. Ez nagyon sok gyönyörű dolognak a lokája.
Meditáció
Az igazi meditáció az, amikor belesodródunk. Mint amikor aludni készülünk, és lassan belecsúszunk az alvásba. Van a jóganidra, a tudatos alvás. A jóganidra el tud vinni a szamádiba. A jógik jóganidrában vannak, nem alszanak.
Tanuljuk meg azt, hogy belesiklunk a meditáció örömállapotába, minden erőfeszítés nélkül. Sokszor, amikor erőfeszítést teszünk, az elme ellenáll. Az elme nem akar együttműködni. Az elme mindenfélével befolyásolni akar. Tanuljuk meg a spontán meditációt. Elképzelhetünk egy virágot, koncentrálhatunk a hatalmas óceánra, a Napra, a felkelő Napra, a teliholdra, egy istenségre. Nagyon sok meditáció létezik attól függően, hogy melyik fajta esik jól számunkra. Visszaemlékezhetünk egy múltbeli gyönyörű eseményre is. Mindenkinek vannak az életében gyönyörű pillanatok. Ezekbe is át tudunk menni. Hozzuk elő valamelyik szép emlékünket. Nagyon sok oldala van a meditációnak. Hagyjuk, hogy belesodródjunk, de ne engedjük, hogy az elménk irányítson. Az elme aktív, de mi nem az elme vagyunk.
Mint amikor vonattal utazunk és úgy elszaladt az idő, hogy észre sem vesszük. Ilyen a meditáció is. Az ember beleolvad egy nagyon kedves emlékébe, élményébe.
Elhangzott: 2022 májusában Balatonkeresztúron