Hanumán születése.
Hanuman jay! Győzelem Hanumánnak!
Ma telihold és szuperhold van, Hanumán Jayanti, Hanumán születésének az ünnepe. Anjana az édesanyja, és a szél istenség, Vájú fiának is hívják, vagy Martanda Mandalayának (a Napot lenyelőnek). Szerte a világban, ahol az emberek ismerik Hanumán dicsőséges történetét, most ünneplik a születésnapját. Ez a dicsőség mindig is megvan az emberek szívében és fejében. Hanumán jelképezi az isteni erőt, ő az, aki mindig kész arra, hogy Ráma munkáját elvégezze. Hallgatja Ráma történetét, és kirtant végez [kirtana = együtt énekelni, dicsőíteni; kirtan: mantrák éneklésén keresztül végzett meditáció – szerk.]. Svamiji szokott viccelődni ezzel, hogy amikor nincs „ügyeletben”, akkor kirtant végez. A kirtan nagyon erőteljes eszköz az istenséghez, mesterhez, az urunkhoz, a szatguruhoz való kapcsolódásban, aminek a segítségével előhívjuk az isteni energiát a saját életünkben, kapcsolódunk és befogadjuk az isteni kegyelmet.
Ma ünnepeljük tehát Hanumán Jayantit. A magaslényeknek nem átlagos a születése, ők leszállnak a Földre, és formát vesznek fel, azonosságuk lesz. Majd az emberek közé mennek azért, hogy segítsék őket. Amikor az emberek a Rámajánát olvassák, sokszor felteszik azt a kérdést: ha Ráma Vishnu inkarnációja volt, akkor hogyan történhetett meg, hogy baja esett. Az emberek elfelejtik, hogy Ráma azért született meg, azért inkarnálódott, hogy emberi szerepet játsszon, Ráma lílát végezzen. Amikor a magaslényeknek lílája van, akkor leszállnak, lejönnek a Földre és elvégzik. A líla önmagában is nagyon erőteljes tett, de ez a líla isteni, mennyei volt, isteni játék, egy kozmikus játék, nem pedig közönséges emberi játék. Sokszor az emberek tudatlanul összehasonlítják az isteni lényt, a legmagasabb lényt mással, és néha még viccelődnek is azzal, hogy emberként tekintenek az isteni lényre. Mindez sértő hozzáállás, és igazából bűnt követ el, aki ezt így fogja fel, akinek ilyen gondolata támad. Az isteni inkarnációknak, a legmagasabb lényeknek nincsenek vágyaik, és őket az átlagos emberekkel azonosítják, akik ellenben tele vannak vágyakkal, és tele vannak a maguk korlátaival, tudatlanságával, arroganciájával. Mindez nem helyénvaló, és elfogadhatatlan. Meg kell érteni, hogy az isteni lény egy leszálló magaslény: leszületnek a Földre, hogy példát mutassanak, hogy lílát, az isteni játékot végezzék azért, hogy ezáltal az emberiség felemelkedjen.
Úgy tartják, hogy Siva maga inkarnálódott Hanumán formájában. Hanumán azért jött a Földre, hogy szolgálja Sri Rámát, és az isteni játékban, lílában résztvehessen. Amikor Krishna lejött a Földre – ő is lejött, leszállt a Földre –, akkor az összes istenek és istennők megszülettek Vrindávanban. Egy körülbelül 2-300 km átmérőjű kör területén volt Vrindávan, ahol Krishna játszotta a líláját, ott nőtt fel. Erre az isteni területre születtek meg akkor az összes istenek és istennők, mindenki megszületett, hogy résztvehessenek a kozmikus isteni játékban. Nem átlagos emberek voltak, bár emberi formát vettek fel. A gópik nem voltak átlagos nők, és a gópok sem átlagos férfiak voltak, hanem istenek. De nem csak ők váltak a kozmikus játék részévé. Az istenek megszülettek egy kő vagy tulasi vagy egy tehén, páva, majom, kígyó formájában is. Mind-mind magaslények voltak, akik tudták, hogy kozmikus játék fog zajlani, és részt akartak venni a Krishna lílában.
Hasonlóan, amikor Ráma született le, akkor nagyon sok isten és istennő megszületett azért, hogy részt vehessenek abban a hatalmas alakításban, mennyei isteni előadásban. Nem egy átlagos esemény, hanem kozmikus, sőt, több mint kozmikus esemény volt: a kozmoszon túli esemény volt ez. Akik már túl vannak a vágyaikon, ők leszálltak a Földre, lejöttek, részt vettek a játékban, megosztották a szeretetüket az emberekkel azért, hogy felemeljék őket, azért, hogy elvigyék őket az átlagosból az isteni irányába. Hanumánji is a Földre jött, hogy felemelje az emberiséget. Úgy tartották, hogy születése után Hanumán nagyon gyorsan növekedett, nem egy átlagos kisbaba volt. Olyan gyorsan növekedett, hogy Anjana, az anya szinte már nem tudott mit kezdeni vele. Nem tudott neki elég ételt adni. Úgy tartják, hogy Hanumánji a szájába vette a Napot, ennyire hatalmassá nőtt. Ekkor az egész Föld elsötétedett. Minden isten azt mondta: „Engedd el a Napot, légy szíves, mert a Nap nélkül vége a Földnek!” Hanumán pedig elengedte a Napot… Ekkor az összes istenség azt mondta: „Ha Hanumán kisbabaként ilyen nagy hatalommal bír, akkor nem tudjuk, hogy milyen csínyeket akar majd később tenni, amikor már nem baba, hanem kisgyerek lesz. Most még csak egy baba, és meg akarta enni a Napot.” Az összes isten úgy döntött, hogy Hanumánnak el kell felejtenie a hatalmát, és csak akkor emlékezhet rá újra, amikor valami nagy lény erre emlékeztetni fogja, majd csak akkor jön vissza a hatalma, addig nem. Ekkor újra kisbaba lett Hanumán, egy átlagos kisbaba, és elfelejtette, hogy neki milyen hatalma van. Ez egy érdekes része a történetnek.
Később Hanumán várta, hogy Ráma megérkezzen az erdőből, onnan, ahol száműzetésbe vonult. A Rámajánában és a Rámkaritmanasban olvashatja mindenki, hogy amikor Ráma megérkezett az erdőbe, Kishkindha erdejébe (Karnátaka maharádzsban), ott Hanumán várta. Ez egy nagyon hosszú történet, hogy ők hogyan találkoztak. Szítát elvitte Rávana, és segíteni kellett Sri Rámának, hogy megtalálja Szítát. És bár sok bölcs emberrel és magaslénnyel találkozott az erdőben, de mindannyian tapaszját és meditációt végeztek azért, hogy a Ráma darsant megkapják, ezért úgymond nem voltak „használhatóak”, nem voltak hadrafoghatók Rávanával szemben. Hanumánjit és egy medvét szintén tábornoknak bíznak meg, és érdekes, hogy ebben a történetben Ráma minden ereje állatokban rejlik. Egy ember sincs. Most Svamiji szeretné ezt nekünk kihangsúlyozni, hogy egyetlen egy ember sincs Ráma seregében, kivéve Ráma Lakshmant, aki Ráma testvére volt, de rajta kívül mindenki állat volt: madarak, szarvas, medve, elefánt, lovak, kígyó. Minden állat, amiről csak tudunk, ezek az erők Rámával voltak, és Hanumánnak pedig majom volt a teste.
Az összes állat összegyűlt, hogy elmennek Sri Lankára, de Hanumán nagyon zavart lett. Hogyan fog átjutni az óceánon Lankára? Mindannyian meg vannak egy kicsit zavarodva az óceánpartján Indiában. Hanumán azt mondja a barátjának: „Hogyan fogok eljutni Lankára, hogy megtaláljam Szítát?” Szugriv, a barátja azt felelte: „Elfelejtetted, hogy amikor kisbaba voltál, akkor elérted a Napot? Ez a kis tavacska itt, mi ez számodra? Semmi ahhoz képest.” Emlékeztette a barátja Hanumánt arra, hogy mire képes, hiszen Hanumán meg volt átkozva, elfelejtette mindezt. De ahogy emlékeztették az erejére, akkor hatalmassá vált, mint egy nagy hegy. Egy kis ugrás Indiából Sri Lankára, és már ott is termett, átlépett az óceán másik partjára. Emlékezett az összes hatalmára. Sri Lankán még nem lehetett óriás, nem akarta, hogy Rávana emberei észrevegyék. Kicsivé vált, mint egy méhecske, és úgy kereste meg Szítát. Amikor rátalált, akkor azt akarta, hogy elkapják őt. Elővezették Rávana démonkirály udvarába. Rávana nagyon hatalmas király volt.
Ez egy másik történet, érdekes, hogy Rávana is Siva követő, az összes hatalmat megkapta Sivától, azért ilyen erőteljes. Nagyon érdekes történet, hogy a démonkirálynak az összes démonikus ereje megvan. Rávana kontrollálja az összes démonikus erőt. (Legutóbb Halloweenról is beszélt Svamiji, amikor az összes sötét erő aktiválódik. Az is Siva erejéhez tartozik, az összes sötét erő mind Sivát imádja.) Rávana uralkodik az összes sötét erőn. Azt tartják, hogy amikor Indra érkezik, akkor 49 nagy erőt szabadít fel, amik addig el vannak zárva, de Indránál van a kulcs. Azért vannak elzárva, hogy ne tudják elpusztítani a világot. Amikor a maha praláya jön, a világ nagy feloszlása, amikor eljön ennek az ideje, akkor az összes 49 erőt kiengedik. Rávana is hasonlóképpen az összes erőt uralja, és ők teljesen engedelmesek is Rávana irányában.
Hanumán el tudja pusztítani Rávana erőit, hatalmát. A hatalmas Hanumán megteheti ezt, de mégis az ő ereje nem egyenértékű. Amikor előhívjuk Hanumán energiáját, akkor Hanumán jelképezi a nagy bölcs lényt, a szatgurut is. Érdekes történet, amikor Lakshman, Ráma testvére a harcmezőn eszméletét vesztette, akkor Hanumán volt az egyetlen ember, aki képes volt elmenni a Himalájába. Sri Lankáról a Himalája nagyon messze van, Hanumánnak kellett elrepülnie oda és megtalálnia az életadó erőt, energiát, egy gyögynövényt, a Sanjivani Butit. Hanumán a Méru hegyben találta meg. Tehát oda kellett mennie, de nem akart sok időt tölteni azzal, hogy felkutassa a növényt, ezért úgy döntött, hogy inkább az egész hegyet elhozza. Hanumán ellensége ekkorra már sok más növényt elvitt arról a hegyről, mert nem tudták megtalálni, hogy melyik a megfelelő növény. Hanumán úgy döntött, hogy elviszi az egész hegyet Sri Lankára. Ott vedja, az orvos megtalálta a Sanjivani Butit, és meggyógyította Lakshmant, aki nem volt tudatánál, megsebesült és élettelen volt.
Modi, India miniszterelnöke ma gyógyszert küldött Indiából Brazíliába, a brazil elnöknek. Csak Modi tud ilyenre is gondolni. Nagyon érdekes, hogy Hanumán Jayanti, Hanumán napján India kormánya úgy határozott, hogy egy különleges gyógyszert küld Brazíliába, ami remélhetőleg segít ebben a vírusban. Ugyanúgy, ahogy Hanumán is hozta a Sanjivani Butit. Az újságokban is benne van, el lehet olvasni. A Sanjivani azt jelenti: életadó, életmentő. Életmentő orvosságnak is nevezhetnénk, élet visszaállító, életet adó, fenntartó. A Buti gyógynövényt jelent, de igazából nem egyszerűen gyógynövényt, annál többet. Ez a növény csak a Himalájában van, és régebben, amikor Svamiji a Himalájában sokat gyalogolt, volt neki ilyen növénye, szedte valahol. Amikor az ember nem tudja, nem ismeri fel, és nem érez rá, akkor nem lehet megtalálnia ezt a növényt, ami egyébként egy csodálatos növény, és a Himaláját ezért ismerik egy csodának. Hanumán jelképezi ezért a gyógyítót is, gyógyító energiája is van azon kívül, hogy erős.