Októberben és novemberben több ünnep is van. November 1-4. között a Chhathi Maiya, a Nap születésnapja. Ez utóbbi nagy fesztivál Indiában, illetve máshol is, ahol csak ismerik a világon ezt az ünnepet. Nagyon édes története van: a Nap megszületett és az anyukája gondoskodott a kicsi Napról, de minden órával a Nap hője emelkedett. A forróság egyre nagyobb lett, annyira, hogy az Anyukája nem tudta már elviselni. Így Diváli után, a Hold naptár hatodik napján, Chhathi Maiya napján kirakta őt. A 28. volt a sötét éjszaka, az újhold, és ha innen hat napot számolunk, az a Chhathi Maiya, az ünnep, amikor a Nap anyukája már nem tudta elviselni a forróságot és kitette az univerzumba a kicsi Napot, aki annyira forró volt már. Chhath, vagy az anyuka után Chhatti Maya az ünnep neve, a Nap dicsőítése, imádása.
November 9-e, a tegnapi nap, India számára nagyon fontos történelmi nap volt. A legfelsőbb bíróság meghozta a döntést, hogy Sri Ráma templomát, a Rámalálát újjá kell építeni. Rámalálá a kisgyerek Ráma, a templom ott állt, ahol ő megszületett. 500 évvel ezelőtt azonban a templomot elpusztították, és mecsetet építettek a helyére. A mostani döntés értelmében azonban újjá kell építeni Rámalálá templomát. 1000 évvel ezelőtt invázió történt: a muszlim világból Inidába áramlottak a hadak, az emberek és rengeteg templomot leromboltak, India-szerte pusztítottak. Rámalálá templomát is lerombolták, embereket öltek meg, és egy mecsetet építettek. A mecset felépült, és elkezdödött a vita, brutális a története, 500 éven át tartó tüntetés, protestálás. Időközben a britek megérkeztek Indiába, és magukkal hozták a brit szabályokat. Az utolsó 100 évben már a bíróság előtt volt az ügy, több mint 100 éve megkezdődtek a tárgyalások. Több bírósági ügyeset volt folyamatban Rámalálá mellett, és több száz évbe telt, amíg minden kérdést meg tudtak oldani. 2019 novemberében megállapították, hogy Rámalálát elpusztították és újból fel kell építeni ott. A tegnapi nap tehát egy történelmi mérföldkő, a döntés, ami sok-sok évnyi érvelése után született. 500 évet kell most gondolnunk, de egyébként 150-200 év volt a konkrét ügy menete a bíróságon. Ide-oda mentek az ügyek, és végül meghozták a döntést, hogy Rámalálá templomát újból fel kell építeni azon a területen, ahol Babur muszlim vezér lerombolta és helyére mecsetet építtetett.
Az emberek érdekes módon mindent komplikálnak, bonyolítanak. Az évek során Svamiji rengeteg bíróval, ügyvéddel, bírákkal beszélgetett. Svamiji azt mondta nekik, hogy nem kell túl sokat érvelni itt. Ez az egy érv elég: 500 évvel ezelőtt India egy hatalmas ország volt, nagyon alacsony számú népességgel (a jelenlegi népességnek talán egytizede volt akkoriban), és nagyon sok föld, terület volt az országban; miért kellett Baburnak pont Ajódhjába menni, ami a hinduknak kiemelt területük volt, miért kellett pont odamennie és elpusztítania a templomot és egy mecsetet létrehoznia. Nyilvánvaló szándéka az volt, hogy pusztítson és ez az érv önmagában elég arra, hogy meg lehessen hozni a bírósági döntést. Több ezer dokumentum tanúskodik arról, hogy a templom ott volt vagy nem volt ott. A legegyszerűbb érvelés elég lett volna: miért ment Ajódhjába, ami a hinduk szent helye volt mindig?! Ennek az érvelésnek elégnek kellett volna lennie, és már 1947-ben régen megtehették volna, hogy meghozzák a döntést. De az emberek szeretnek mindent bonyolítani, 500 évbe telt, míg ezt a döntést meg tudták oldani.
2019. november 9. Guru Nanak Jayanti ünnepe, amit India és Pakisztán határán ünnepelnek. Több ezer szikh megy oda ebben az időben, felajánlásokat tesznek Guru Nanaknak, aki 550 évvel ezelőtt született, Kartarpur földjén, a jelenlegi India-Pakisztán határon. Guru Nanak teliholdkor született, ami most november 12-én lesz, de a követni már november 9-én elkezdik ünnepelni őt, sőt, egész héten át tart az ünnep.
Nagyon érdekes, hogy pont most történnek meg ezek az események. Harc folyik a sötétség és a fény között, és ez folytatódni is fog. Fontos, hogy megértsük ennek az értelmét és a célját. Pont ebben az időben történnek meg ezek az események, nagyon érdekes, hogy most tudták meghozni a helyes döntéseket.
Ajódhja India szíve, és Ráma képviseli az örök shaktit, az örök energiát – jelképesen és fizikailag is. Manapság nagyon sok névben benne van a Ráma szó, ezt nevezhetik India atmájának. Ráma a lélek, India lelke, amit nem lehet elválasztani. Ajódhja a nemes oknak a szimbóluma, az árják, a minőség földje, a Rámajána királysága – mindenkinek el kellene olvasnia a Rámajánát. Mondhatjuk, hogy Rámalálának, a kis baba Rámának 500 éven keresztül nem volt otthona, most pedig egy nagy palotája, temploma lesz, ahova sok millió ember megy majd áldásért. Az idők érdekesen változnak.
Képzeljük csak el azt, amikor 1000 éve bejöttek ezek a támadók, betolakodók, hogy mi tudott történni: senki nem érezte magát biztonságban, mindenféle erőszak történt. India mennyire összezavart ország volt akkor, és mégis a nagy filozófus és szent, mint Kabír, Guru Nanak azokban a zavaros időkben született. Mirabai, Tulsidas szintén ennek a kornak a szülötte. Egyik oldalról a zsarnokság, a zavartság, a pusztítás csupasz tánca, negativitás és sötét erők működtek, másrészt pedig látjuk a kiváló filozófusokat, szenteket, akik elhatárolták magukat ezektől és elmentek olyan helyekre, ahol nem kellett foglalkozniuk a kormánnyal és egyebekkel, és ahol gyakorolhatták a saját filozófiájukat. India az egyedüli ország, amely a spiritualitást meg tudta tartani, és nagyon szervezett módon tudta megtartani. Ha megvizsgáljuk annak az 1000 évnek a történelmét, a X-XX. század közötti időszakot, akkor látjuk, hogy még a legsötétebb időszakokban is égett a fény egész Indiában, keleten, nyugaton, északon, délen. Ez csak a spirituális energia ereje miatt tudott így lenni, emiatt tudott fennmaradni. Elképesztő, hogy párhuzamosan tudott működni a kettő: zsarnokság és spiritualitás. Ennek az időnek ezek az izgalmas szempontjai.
Guru Nanak Jayanti… és most volt a berlini nagy fal 30 éves évfordulója. A sötét és a fényes erők egymás mellett tudnak létezni, a modern időkben a sötét erők hatalmasodnak el: erőszak, terrorizmus, dzsihád és mindenféle pusztítás. Az egész világ fel van aljzva és mégis a fény ezzel párhuzamosan ég. Azért van némi erőteljes energia a világban, tehát nem kell semmi miatt aggódni. Az életet úgy kell tekinteni, ahogy van: az isteni erő, a legfelsőbb erő létezik, azt nem lehet soha elpusztítani, és bár tényleg nagyon sok sötét erő van a világban, mégis Ráma, a Diváli, a Nap pudzsája mind azt jelképezik, hogy mi mik vagyunk, mik legyünk. Most a Nap ünneplése, és sok más ünnep is zajlik Indiában, például az öreg katonáké, a veteránoké, és az elesett katonáké is, akik az életüket adták a békéért, Indiáért. Sok ünnepet ismerünk, és ez mind annak a jele, hogy van isteni remény, hogy nem vagyunk elveszve, hogy van fény, és a fény vezet minket.