Telecast, 2019. május – 4. rész

Kérdés: Egy spirituális csoport hogyan lehet igazi szanga?
Válasz: Ezt a kérdést már megbeszéltük többször. A lényeg az, hogy amikor egymással kommunikálunk, interakcióba lépünk, ha egymással bármi közös dolgunk van, akkor nagyon sok érzelem felmerül, létrejön, végtelen a lista. Például az egyik a féltékenység. Ha valaki féltékeny és ebből reagál bármire, vagy nem szeretünk valakit, nem tetszik nekünk, vagy másvalakinek nem tetszünk valami miatt, vagy azt gondoljuk, hogy valaki többet tesz, mint mi teszünk és akkor emiatt van rossz érzésünk. Vagy úgy érezzük, hogy valaki jobban fejlődik, növekszik. Itt a valódi problémakör ilyesmiket tartalmaz. Ezek a kihívásai az együttes munkának. Ezek a csoport problémakörei. A kérdés az, hogyan tudjuk ezeket legyőzni. Nem azt mondja Svamiji, hogy ezektől mentesnek kell lennünk, mert ha mondja is nekünk, nem biztos, hogy ez meg is történik, de tud nekünk adni egy jó tanácsot a szangha fejlesztésére: ha pozitívan tudunk egymásra gondolni, az a legjobb, és egymás gyengeségeit ne vegyük figyelembe. Ha ezt meg tudnánk tenni, hogy egymás gyengeségeit figyelmen kívül hagyjuk és a pozitív dolgokat erősítjük meg…

Például, ha Svamiji a tökéletes tanítványt keresné, akkor lehet, hogy teljesen feladná azt, hogy bármit is találjon. Senkiben nem keres tökéletességet, se követőben, se tanítványban, senkiben, ez nem a célja, nem elérhető. Ha valaki tökéletes, az persze nagyon jó lenne, egy nagy bónusz, de nem ezt keresi. Amit keres az az, hogy valakiben megvan-e annak a lehetősége, potenciálja, hogy növekedjen. És akkor ad anyagot, hogy az az illető jobban tudjon növekedni. De ha Svamiji elkezdene egy minimum követelményszintet meghatározni, még azt a minimum elvárási szintet sem tudják megvalósítani, átugorni az emberek. Tehát nincsenek minimális elvárásai sem az emberekkel szemben, ezt soha nem gyakorolta. Elfogad mindenkit, amíg az embernek van égő vágya, hogy növekedjen és az életét sokkal gazdagabbá tegye. Nem érdekes, hogy mennyi ideig fog ez tartani. Valaki gyorsabban halad, valaki lassabban. Ha valaki lassabban halad, az sem érdekes, nem baj. Ha nem ebben az életben, akkor majd a következő életben. Nincsen ehhez semmi időbeosztás, de nagyon jó lenne, ha valaki ebben az életben tudna megvilágosodni.

Dzsívanmuktinak nevezik, a lehetősége megvan, hogy az ember ebben az életben megvilágosodjon. A lehetősége megvan. De ugyanakkor senkit nem siettet Svamiji. Mindenki csak használja fel a maga idejét, és ne engedje, hogy a negatív energia elragadja. Mindennap fel tudunk használni energiát, tegyünk valamit minden nap! Nem kell semmit elutasítani, mindennek van célja, kiválasztjuk azt az alapot, amin egymással jól tudunk kommunikálni. Például egy embernek van húsz hibája, de van egy nagyon jó tulajdonsága is, akkor dolgozzunk ezen az egy jó tulajdonságán. Svamiji kifejlesztette az együttérzést, úgyhogy dolgozzunk, egy szikra ott van, és ez persze megsokszorozódhat több szikrává. Tehát nem úgy gondolkodik, hogy ennek az embernek milyen sok hibája van és reménytelen, nem lehet vele dolgozni. Nem, nem így gondolkodik Svamiji. Amíg lehet valakiben látni valamit, addig kész segíteni, ad energiát, ad segítséget, támogatást, hogy növekedjen az az ember. Ez itt a lényeg. Ha tökéletes embert keresne, akkor nem találna. Akkor soha semmilyen munkát nem lehetne találni. Azt javasolja, hogyha szangát szeretnénk, akkor a pozitív tulajdonságokra koncentráljunk csak, egymás pozitív tulajdonságaira. Dolgozzunk egymáson, és ne vegyük figyelembe a negatív tulajdonságokat. Ez egy módja, hogy hogyan lehet együttműködni. Ezt Svamiji így teszi, és ha ő meg tudja tenni, akkor mi is meg tudjuk tenni. Ez nem probléma egyáltalán. Az egónak persze itt nincs helye. Ha van egó ebben a kérdésben, akkor az eltökéltségnek kell helyt adni, hogy az ember eltökélt, akkor megkapja, eléri, nem veszíti el.

Akiről ma már beszélt Svamiji, ő Modi, aki megújította a spirituális energiát és minden más ember, aki a materializmusról, fejlődésről beszél azok eltörpülnek, elveszettnek érzik magukat. Mert amit Modi beindított, elindított, az a legmagasabbal történt szikrát meggyújtotta, ezzel nem lehet versengeni. Ő a gyökerekhez nyúlt és még senki nem ment ilyen messzire. Mindez nagyon friss lelkület, szellemület.

Ha a többi politikus is a spirituális energiához fordulna, akkor csodákat tudnának végrehajtani. És miután Modit gyerekkorától így képezték, ashramban, templomban nőtt fel és spirituális tanárai voltak és maga is ezeket végezte, így a spirituális energiával együttműködik, ezt az energiát ő most beindította és mindenki annyira kicsinek érzi magát ez előtt az energia előtt. Ez egy jó példa, ha egyszer valaki beindítja ezt az energiát, akkor nincs vége, az a kezdet. Az emberek, akik azt gondolják, hogy intelligensek, sikeresek, és ezért nincs szükségük a spiritualitásra, azok teljesen ostobák. Ha a legvégső erő, a legvégső shakti az emberé, akkor az ember kiteljesedik, és egyensúlyban van. Tehát megéri beindítani ezt az energiát és az életünkbe behozni, integrálni. A világban semmi nem tud minket boldoggá tenni. Ez a világ tele van Máyával, minden átmeneti, jön és megy. Az embereket egy időszakos egó tartja rabságban, egy délibábot kergetünk, ami nem létezik. Az egyetlen igazság az, hogy kettő átmanunk van, ami reprezentálja a szeretetet és az örömöt. A szeretet örömöt okoz, és az öröm áldást hoz. A szeretet békét hoz. A szívünkben lévő szeretetet növeljük, és a szívünkben öröm, boldogság, áldás lesz! Nemcsak mi leszünk boldogok, hanem ezt át tudjuk adni a barátainknak, rokonainknak is, bárkinek, aki körülöttünk van. És ez számunkra is nagyon hasznos lesz.

Itt vagyok számotokra mindig. Mindig örülök, ha meg tudom osztani az örök tudást veletek. Majd találkozunk. Az összes spirituális energia legyen veletek. Svamiji irányít minket a végső boldogsághoz.

Om Shánti, Shánti Shánti