Az ébredésnek itt van az ideje. A Földön minden jó embernek fel kell ébrednie, elő kell jönnie a nyilvánosságra, a nagy hagyományt kell terjesztenie. Az isteni Paradicsomot lehetne létrehozni, elképzelhető, hogy akkor a Földön milyen gyönyörű élet lenne. A Földön nincs semmi fogyatékosság, hiányosság, ami káros az az elmében van, az a defektus. Amit az ember épít, és aztán elhanyagolja, az csúnya lesz. De láttunk-e már csúnya természetet? A hegyekben, a folyókban, az óceánban van-e valami csúnya? De ha az ember hozzányúl, akkor elkezd romlani, pusztulni, rondává tud válni. Az emberek rosszaságát is megjeleníti ez, mert a természet önmagában gyönyörű. A természet boldogul önmagában, nagyon jól van és gyönyörű.
Svámiji a világban sokat sétált, mint tudjuk nemcsak hegyekben, hanem mindenhol nagyot gyalogolt, a Himalájában is. Ennek során látta, ha az emberek nem léptek be, akkor milyen gyönyörű a természet, de ahol az ember megjelent, ott csúnyává vált. Rengeteg csúnya szlöm van a világban, ahol sok ember él. [Szlöm, az angol slum szó átvett alakja: nyomornegyed, szegénynegyed. Magas népsűrűségű, az egész településhez viszonyítva általában kis területű városi tér, melyen elégtelen higiéniai és lakhatási feltételek adottak. – A szerk.] Nézzük meg, hogy ezeken a helyeken az ember mit alkotott, akkor meglátjuk, hogy a destruktív elme mire képes, a gonosz elme mit tud csinálni. A programjuk szerint az emberek elméjét szeretnék átalakítani, hogy aki képes megérteni, akinek van együttérzése, lelkesedése ahhoz, hogy a Földön a pozitív változáshoz hozzájáruljon, az kapjon lehetőséget a tanulásra.
Ez az üzenet a Föld Napja alkalmából!
Nézzük meg a www.savegangasavehimalaya.org honlapot, a filmet, és minden ember találja ki, hogyan tud segíteni! Ha kell, segítenek, hogy Bhúmi jagját tudjunk a Föld javára tenni, vagy végezni. A Bhúmi nélkül semmik vagyunk. Ha valamit akarunk tenni, akkor ápolnunk kell a Földet, hogy tudatosságot hozzunk a Föld megújítására. Nagyon fontos nap ez!
Van megoldás: az embereknek a mohóság ellen kell küzdeniük! Mindenre van megoldás, csak a mohóságra nincs.
A világnak műanyag mentesnek kellene lennie. Ez megvalósítható, csak nincs bátorság hozzá. Mindent elpusztítanak és senkit nem zavarnak ezek a dolgok. A gonosz pusztítása ez.
Aki azt állítja, nem érdekes, vagy nincs semmi pusztítás, annak el kell utaznia a szlömökbe, ahol megcsípik a sok betegséget hordozó moszkítók. Akkor rájönnének, hogy hol van igazán a környezeti probléma. Az ilyen embereket össze kellene gyűjteni és ilyen fertőzött helyre elvinni, hogy ott vegyenek levegőt. Ott rájönnének a környezeti problémákra. Ezek az emberek azt hangoztatják a híradásokban, hogy nincs semmi probléma, minden rendben van. Szerintük az egész világot betonozzuk le, építsük be betonnal a Himaláját is, nyugodtan elpusztíthatunk mindent. Tegyük mindent „moderné”, mert ezt nevezzük kényelemnek. Gyakran ilyen kijelentéseket hallunk.
Szerencsére emellett van olyan ötlet is, hogy hozzunk létre egy falut, ahol bemutatjuk hogyan éltek régen az emberek. Még létezik ez a program. A Földön több millió falu található, ahol nincs elektromosság, mert nincs rá szükség. Lehet alternatív módon is boldogulni, lehet a helyi energiából, nyersanyagból is sok mindent létrehozni. Utakra sincs szükség, ha valakit mindez érdekel, az el tud oda sétálni, meg tudja nézni ezeket a falvakat. Sok millió falu van a világon, ahol nincs szükség modern dolgokra. A modern koncepció csak párszáz éves, a civilizáció pedig több ezer. Hogyan élt vajon az ember korábban elektromosság nélkül, nejlon szatyor nélkül? Hogyan élt autó, hűtőszekrény, mosógép nélkül? Az összes találmány csak párszáz éves, de volt előtte is civilizáció, ezek nélkül is. Akkor vajon hogyan éltek? Jól éltek.
Miért kell megfertőzni az egész világot? Több millió falvat kellene megőrizni úgy, ahogy vannak. Nincs szükség a modern civilizációra, mert a modern civilizáció nagyon sok boldogtalanságot hozott. Az ősi tudást kell előhívnunk: a szeretet, a béke tanítását, a virágzását, a méz Földjének az energiáját.
Ha az ember a hátsó kertjében tud bogyókat, gyümölcsöt, virágot, és mást termeszteni, akkor nincs szüksége a modern segítségre. Ha az egész világ elpusztul, az emberek lehet, hogy elpusztulnának, de a természet nem fog, az mindig lesz. A természet nem múlik el, de ha az embereken múlna, akkor igen. A természet nem függ az emberektől. Fordítva van: az emberek függenek a természettől! Ember nélkül a természet „köszöni, jól van”, semmi baj sincs vele. Az embereknek hálásnak kellene lenniük a természet megnyilvánulásai miatt, a növények, a víz, a levegő, a tűz, és a sok állat miatt. Nagy sok történet szól az emberek és az állatok közötti harmóniáról.
A kis ashramok mást képviseltek, mint a maiak. Manapság nagy sok ashram, templom mohó, azok is szennyezik a Gangát, és más szent folyókat. És nem zavarja őket. Sajnos, őket is elkapta a mohóság. Nagyon, nagyon sok ashramban harmonikus élet folyt a természettel. A reggeli meditációnál az emberek mellett ott ült a tehén, a majom, az elefánt, a kutya, a macska, a kígyó, és mindannyian részt vettek, figyeltek. A vibráció, ami ott létrejött, az összes ember, és állat vibrációja az, ami miatt ott voltak, nem féltek, hanem ott ültek és részt vettek. Svámiji ő maga tapasztalta, ez a valóság.
Az élet gyönyörű története az, hogy az ember részt vehet egy nagy magasztos ünneplésben, a természet ünneplésében. A mi feladatunk az, hogy nagyobb tudatosságot hozzunk létre és eszközzé tudjunk válni, hogy a tudást, a bölcsességet nagyobb közönség elé tudjuk elvinni. Az emberek inkább legyenek földhöz kötöttek, földtudatosak, akkor sokkal jobban tudják kifejleszteni ezt a képességüket. Ha az emberek egyszer rájönnek, hogy mennyire fontos a természet, akkor jobban tudják ünnepelni a Föld Napját.
Ez az üzenet mára.
A Föld Napját ünnepeljük, a Bhúmi Napját, az isteni Anya Napja is. A világnak a teljessége itt a lényeg, a védikus alapelveken nyugodva. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a dharmánkat, vagy a Földanyát védjük, az összes lény része ennek az úgymond csomagnak. Tudatában kell lennünk a tanításnak, az állatok tulajdonságainak, a növények tulajdonságainak, a fák tulajdonságainak. Már nagyon sok állat vált eszközévé a természetnek, például Hanumán isten is egy ilyen példa, vagy a Ganésha hagyománya, az állatok, akik inspirálták az embereket.
Nagy sok történelmi példa van, amely bemutatja, hogy mennyire nagyon fontos a Föld és a környezet. A környezet nemcsak az erdőkre, nemcsak a fákra, a folyókra vonatkozik, hanem a testünkre, az elménkre is. A test nagyon fontos része a környezeti folyamatoknak. Amikor látjuk a növényeket, a virágokat, akkor a boldogságunk növekszik. Aki megtapasztalja a tavaszt, hogy mennyire jó nézni a virágokat, a növényeket, a legboldogabb formájukban. Ha ők boldogok, akkor mi is boldogok vagyunk, ez közös szerződés.
Ne legyünk lusták ne rejtsük el magunkat, mert az a probléma a világban, hogy a jó emberek nem jönnek a nyilvánosság elé, elrejtőznek. Az idő eljött ahhoz, hogy a jó emberek jöjjenek elő és tegyék hozzá a világhoz, amit csak tudnak tenni, ami még jó a világnak, és élvezzük azt. A Föld nélkül nincs élet, még az istenek is ide vágynak, hogy ide jöjjenek. Ha az összes inkarnációt megnézzük, a legszebb világ alatt az istenek is eljöttek a lilájukat eljátszani és példát mutatni. Tehát legyünk kitartóak és tudjuk ezt az igazságot.